Cukorpofa ma oltást kapott. Ez nekem minden hónapban egy oltári nagy para, mert egyszer Donát belázasodott (jelzem, most kapott negyedszer oltást...). Mindenesetre jó alkalomnak bizonyult, hogy megismerkedjünk az új gyerekorvossal, mert a régi szülni ment. Nem fogom részletezni a találkozás pillanatait. A lényeg, hogy hazaértünk, a gyerek még bent a hurcolkában, de én már tárcsáztam a másik doki számát, hogy mostésazonnal szeretnénk átmenni hozzá.
Donát valószínűleg megússza láz nélkül... (csak el ne kiabáljam). Orvos után aludt egy jót a Mackóval.
Majd evett (mondjuk inkább, hogy szétkent magán) egy kis körtét. Ez mindig vicces, főleg mert az előkén landolt maradékot jól szét lehet kenni kétkézzel. Plusz lehet fújni is kifelé, amit én beleteszek a szájába.
Jól megtanulmányozta a Dinót. Ehhez akkora koncentráció szükséges, hogy még a szája szélét is rágni kell.
Most alszik. Szóval ment minden a rendes kerékvágásban. És tényleg remélem, hogy igazuk van a tudósoknak és ő nem emlékszik a kedves doktornénire. Elég, ha én szeretném a sztetoszkópját kicsit szorosabbra fűzni a nyakán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése