2014. december 15., hétfő

Donát, ha játszik

Donát még mindig nagyon szeret játszani. Minden más a játékon kívül teljesen felesleges időtöltés. Ebbe a körbe jelenleg az ovibamenés is beletartozik. Mostanában komoly háborúk dúlnak a nappaliban. Gonosz és jó katonák, vagy sárkányok és dinók esetleg mindenki küzd valamiért, valakivel. Ehhez a méretes sárkányfarmot, a dinógyűjteményt illetve a playmobil katonákat használjuk jelenleg. De mint fél éve minden nap meghallgatom, Donát leghőbb kívánsága, hogy karácsonyra egy lovagvárat hozzanak neki az angyalkák és a Jézus (szigorúan, sosem becézi Jézuskának, fogalmam sincs, miért).

Szeret még mindig autózni. Versenyeket rendezünk, esetleg a katonák is jöhetnek nézőnek, vagy az autók is küzdhetnek a katonákkal.

Duplozni szerencsére egyre többször szokott. Meglepetést fogok okozni, várat épít, vagy parkolóházat. Ha esetleg hajlandó sima házat építeni, abba tutira dinók fognak költözni. A kertjét pedig ellepik majd a sárkányok.

Amit mérsékelten szeret a kreatív időtöltés anyukája legnagyobb bánatára. Elfesteget, és még gyurmázunk is, de itt be is fejeződött a kreatív énünk kibontakoztatása. Nem színez, nem ragaszt, nem csinálunk vicces kéz és lábnyomatos képeket, semmit. Tudniillik ez nem elég harcos.

Amit viszont egyáltalán nem hajlandó csinálni, az a kirakózás. Valami miatt zsigeri utálat van benne mindenféle kirakó felé, ezért amikor nagy nehezen megpróbálom rávenni, hogy játszunk, akkor összeveszünk, mert én nem hiszem el, hogy nem tudja 5 évesen kirakni a 12 darabos kirakót, ő meg hülyeségeket kérdez. Legutóbb odáig fajult a dolog, hogy Donát kitiltott minden kirakót a lakásból.

Összességében szerintem nagyon szórakoztató és rendkívül kreatív gyerek.

(itt éppen a lego emberek indulnak háborúba a playmobil katonákkal, és eközben zajlik egy autóverseny is)

Minur és Dömbiiiiii

Donát már nagyon hamar kiválasztotta magának Pajtimedvét alvós cimbinek. Még asszem fél éves sem volt. Azóta is Pajti nyakát szorongatja alvás közben, ennélfogva kicsit félő, hogy egy adott pillanatban leesik majd a mackó feje, mert annyira el van már vékonyodva az anyag.

Minur pedig nem választott. Mostanra azonban teljesen beszippantotta Bogyó és Babóca világa mindannyiunk legnagyobb örömére. És egy játékboltban megtaláltam Gömbit, a kis virágbogarat. Teljesen gyanútlanul mutattam meg a Minurnak, aki megörült neki, megszeretgette, de vissza is adta, én pedig visszatettem a polcra, és kimentem a boltból. Volt még kb fél órányi dolgom, amit a Minur azzal töltött el, hogy mindenféle hangsúlyban - pl szemrehányón, lemondón, felháborodottan - ordítozta a babakocsiból, hogy DÖMBIIII.

Fél óra tökéletesen kivitelezett lelki terror után megadtam magam, visszamentem a boltba és megvettem Gömbit.

Gömbi és Minur azóta elválaszthatatlan jóbarátok lettek.


Őszi móka a kertben

Igen, igen tudom. Már nincs ősz. De készült egy nagyon helyes sorozat a srácokról még amikor az volt. És ezt muszáj itt szerepeltetnem, mert szinte minden kerti mókát sorra vesz, amikkel időt töltünk.

Úgy is mint például csúszdázás visítva




Hintázás



Foci



Világgá menés húzós kocsival 

Építkezés átszellemülten


Igazi melóskodás - avagy hogyan támasszuk fűnyírás helyett inkább a kerítést


Fára mászás és sárkánycsapda-állítás 


Szoktunk még továbbá nindzsaharcot vívni láthatatlan de annál gonoszabb ellenségekkel, fogócskázni, diót szedni, dzsungelharcost játszani az orgonabokrokban, sárkányokkal küzdeni, királylányokat kiszabadítani.

Igazán izgalmas kertünk van.

2014. október 28., kedd

Minur anyázik

Minur gyakorlatilag az ébren töltött ideje jelentős részében ismételgeti azt a szót, hogy "anya". Ez az első száz ismétlésig meglehetősen cuki, aztán elkezd azért egy kicsit idegesítő lenni. Főleg azért, mert nem hajlandó kiengedni a perifériájából. Mindenhova, és ezt értsük úgy hogy MINDENHOVA együtt megyünk. Főzni például úgy tudok, hogy a lábamba kapaszkodva, kétségbeesett arcot vágva nyavalyog. Ilyenkor lépni is így lehet vele. Ha sikerül kiszöknöm a szobából és mondjuk Feri játszik vele egy ideig nagyon kell ügyelnem, hogy ne szólaljak meg, és ne menjek arra, különben felugrik, anyázni kezd és jön utánam.

Remélem ez csak valami szeparációs szorongás, mert nagyon fog utálni a felesége, ha még 40 éves korában is velem jár pisilni.

Alábbiakban pedig szemléltetném, hogy mi történik, ha például felállok a játszószőnyegről...


Kisvonat, Normafa, Ősz

Egy szép őszi napon kirándulni voltunk. Kisvonattal mentünk a Normafára. A Normafán sok érdekes nem történt, Donát harcolt néhány gyanútlan fával, Minur rohangált, és ő is harcolt természetesen, valamint megettek fél kiló csokit. Csodáltuk egy kicsit az őszt és már indultunk is vissza. A kisvonatozás igazából a Minurnak volt nagy élmény, aki teljes eksztázisban hajtogatta még vagy két napig, hogy "ifufúúú".



(a pillanat, amikor elindult a vonat)








2014. október 27., hétfő

Donát a kalandpályán

Itt nálunk a Vadasparkban tavaly épült egy kalandpálya. Egész végig az építés során és utána még nagyon, nagyon sokáig Donát csak azt mantrázta, hogy ő aztán erre végképp soha nem fog felmászni. Egyik délután fent voltunk a vadasban, megnéztük az állatokat, kifelé jövet pedig Donát ment volna kalandpályázni. Sajnos épp bezárt, de megbeszéltük a segítő emberekkel, hogy mivel Donát már kb 110 centi, felmehet a pályára. Majd persze, ha nyitva lesz.

Nem sokkal később sort is kerítettek Ferivel erre a csodás kalandra.














Mikor hazajött akkor ennyit mondott:

"Jó volt ez anya, de csak a B pályán mehettem. Az meg bébikönnyű."

Boboztunk


Illetve mondhatjuk úgy is, hogy a fiúk boboztak, mert szerintem bobozni nem annyira szuper. Viszont Donát szerint irtóra. Nagyon vagány volt, a harmadik körben már ő fékezett (illetve nem fékezett) a gyorsabb pályán. Amikor pedig véletlenül egyszer velem kellett lejönnie, akkor fel volt háborodva, hogy szerinte én túl lassan jöttem. Szerintem mondjuk nem, de a többség - főleg azok, akik utolértek - Donáttal értett egyet. Szerencsére velem többet nem szeretne bobozni, úgyhogy meghagyjuk ezt a jövőben fiús programnak.





Minur sem bobozott, ő egy kisebb csúszdán száguldozott lefelé az ott töltött idő jelentős részében.



2014. október 15., szerda

Büszkeség

Egy pár héttel ezelőtt megállított az egyik anyuka az oviban, aki a kisebbik gyerekét szoktatta éppen be, hogy ő most fél napokat bent van, és egész közelről látja a gyerekeket. És hát hogy Donát mennyire szuper gyerek, szót fogad, gyönyörűen játszik a többiekkel, értelmes, okos.

Ma megállított egy másik anyuka, hogy hát még sosem beszélgettünk, de nézik otthon az oviban készült videókat, meg látja Donátot nap mint nap, és látszik rajta, hogy nagyon szépen van nevelve, nagyon komoly, okos, nagyfiú.  Érdekes módon Ő már azt is megnézte, hogy milyen fakultációkra jár Donát. Mutatta az anyukájának is a videón Donátot és az anyukája is nagyon elismerően nyilatkozott.

Az óvodavezető tegnap a szülőin azt mondta, hogy szerinte és az óvónők szerint is Donát nagyon kiegyensúlyozott gyerek, minden szempontból a helyén van. Az óvó néni pedig minden nap megdicséri valamiért. Soha, de soha még egyetlen panasz nem volt rá. Önálló, rendes, fegyelmezett, jókedvű, okos kisfiú.

Nagyon, de nagyon büszke vagyok a nagyfiamra!


2014. október 4., szombat

Olvasnak

Könyvmoly gyerekek :-) Nagyon, nagyon sokat könyveznek. Donát már egész komoly történeteket hallgat végig, és most már főleg este igényli a felolvasást. Akkor viszont kifulladásig. Minden este további fejezetekért és történetekért megy a harc. Szereti a Két kis dinót, meg Torzonborz a rablót, meg Titit, aki a toronyház tetején lakik. Persze még meséket is olvasunk, szinte minden érdekli. Minur is sokat nézegeti a képeskönyveket. A böngészőket imádja. A Maci leveleit, meg a Nyuszi álmost meg már lehet mesélni neki, azokat a könyveket végig is hallgatja. És együtt is nagyon szeretik nézegetni a képeket. Például reggeli ébredésnél.



Katica tanya

Egy szép nyári napon sok családhoz hasonlóan mi is elmentünk a Katica tanyára. Ez pont akkor volt, amikor a kisfiúkkal Pécsen nyaraltam, így Nagy Pocóssal és Ilonka mamával mentünk. A Katica tanya nagyon jó buli. Mindenféle érdekes dolog van, amivel a gyerekek akár egész nap elszórakoztatják magukat és felnőtt kísérőiket. Nálunk a legnagyobb népszerűségnek egyértelműen a lovagvár örvendett, valamint a trambulin és a hordófutam. Rengeteg kép készült, és nagyon sokáig tartott a kiválogatása. Szóval, erre a szép októberi napra néhány augusztusi képpel idézzük vissza a nyarat.