Kukucs

Partiarc

Szombaton nálunk vendégeskedtek Kristófék. Kristóf várhatóan Donát keresztapja lesz, és már gyűjti azokat a Fontos Dolgokat, amiket mindenképp szeretne megtanítani neki. Én ezt a pillanatot nem annyira várom, ismerve a Fontos Dolgok mibenlétét.

Szóval Donátot elkapta a partyfeeling és semmiféle módszerrel nem tudtuk ágyba imádkozni. Ha letettem a kiságyába sírva fakadt, ha énekeltem akkor is (mondjuk attól én is sírnék, de eddig viszonylag jól tolerált), ha otthagytam nem volt jó, ha bent maradtam akkor sem.

Egy idő után nem bírtuk idegekkel a hisztit, feladtuk az összes elvünket, és bevontuk inkább a buliba. A következő képek 11 és éjfél között készültek valamikor.




Természetesen a szombati buli után vasárnap és hétfőn is inkább bulizni szeretett volna elalvás helyett, így minden altatás sírásba fulladt. Lehet a foga, a front, hogy unja az egyszeregykirályfit, hogy rákapott az éjszakázás ízére, hogy feszíti a mozgásfejlődés, és mindez együtt. Igazából fogalmam sincs. Ma elaludt sírás nélkül, tehát fejlődőképesek vagyunk. És bízunk benne, hogy a pozitív irányba tartó elmozdulás tartós marad. (kérlekkérlekkérlek maradjon!!!)

Egy szál zokni

Nem tudom, mit is mondhatnék a következő képekről. A legjobb talán, ha nem mondok semmit. Csak megjegyzem magamban, hogy lesz nekünk bajunk úgy 20 év múlva...

Titánok Harca

Születése után Donát azért is került a koraszülött osztályra, mert nem indult el az anyagcseréje. Napokig nem kapott semmit enni, teával próbálkoztak, de azt folyamatosan kibukta. Nagyon lassan kezdték el táplálni, négy nap után. 5 grammal kezdték és a terv az volt, hogy először napi 5 grammonként emelik az adagját. Már a 10 grammos napon odaadták, hogy próbáljam meg megetetni. Donát kb 2 perc alatt 70 gramm anyatejet evett, mindenki tátotta a száját, az ápolónő pedig annyira megijedt, hogy belesápadt.

Azóta Donát nem szórakozik a kajával. Minden alkalommal kb 10 perc alatt megette a saját adagját és azóta is nagyon jó étvágya van. Ha sír, mindig tudom, hogy éhes.

És nem csak a sírás az, amit az ennivalóért képes megtenni. Viktor és Edit szerette volna megnézni, hogy milyen tápszert eszik este Donát.

Donát észrevette, hogy a tápszeres doboz Más Kezében van, és azonnali cselekvésre szánta el magát. Odafutott Viktorhoz, aznap első alkalommal.

Amint odaért lecsapott a dobozra, és megpróbálta elvenni Viktortól.

Persze Viktor sem hagyta magát, de azért Donátnak volt, hogy sikerült elvenni a dobozt.

Sokáig folytatódott még a huza-vona, aztán igazságot tettünk és vacsorára mindketten kaptak belőle.

Virágom, virágom

Történt, hogy hétfőn itt voltak Viktorék. Uzsonna után Viktor és Donát beszélgettek egymással. Viktor az etetőszékben ült, Donát vele szemben a pihenőszékben. A pihenőszék amúgy nem egy túl jó találmány, Donát folyamatosan próbál szabadulni belőle, löködi ki magát, kifordul, mindent megpróbál, csak hogy ne maradjon benne.

Addig-addig lökötte magát, amíg valószínűleg nekilökte a széket a mögötte lévő virágállványnak. Én már arra szaladtam ki a konyhából, hogy Edit és Zsolt ugrik Donát felé. A virág leszaltózott az állványról és Donát fején kötött ki. Szerencsére nem a nehéz kerámia kaspó találta el, viszont szegénykémnek még a szeme is földes volt.

Szóval megtörtént az első baleset. Kutya baja sincs, úgy tűnik még csak meg sem ijedt, mert egy hangja sem volt. Egy kicsit meglepett arcot vágott, miután kihámoztuk a levelek alól. Belőlem persze kibújt a paramami ismét. Valószínűleg Donát már elfelejtette az egészet, én viszont azóta alig alszom. Mostmár, így szerda este kezdem elhinni, hogy tényleg nem történt semmi komoly.

Úristen, mi lesz velem, ha majd elkezd bicajozni, fára mászni, gördeszkázni, vagy csak simán járni?!

Napi cuki

Szeretiszeretiszereti a Nagymamáját :-)

Indul a mandula!

Vagyis Donát ma elkezdett kúszni. Még azért utolérjük, de mégiscsak elindult. Tegnap még csak úgy sikerült neki, hogy belekapaszkodott valamibe és húzta magát. Ma pedig már "bejárta" a nappalit. Mi pedig csak állunk és bámulunk. Meg tartjuk a kezünket az asztal éléhez, nehogy beverje a fejét.

Kirándulás

Pécsen voltunk megint, és mivel csodálatosan gyönyörű idő volt kirándultunk egy nagyot a Tettyén. Úgy gondoltuk, hogy mennyire jó lesz majd Donátnak is a levegőn, meg nézelődni, meg minden. Eleinte jó is volt minden, szépen ücsörgött a babakocsiban, nevetgélt, pózolt a kamerának.

Persze a karunkon ülve egy idő után sokkal szebb lett a világ, sokkal érdekesebb a kápolna és sokkal vidámabb az élet. Valószínűleg kicsit túlöltöztettem az Úrfit, ezért volt a nyűgösködés.

És hogy tegyünk úgy, mintha más is érdekelne minket Donáton kívül néhány szó arról, hogy hova is vittük kirándulni. A Tettye park 4,5 hektáros, ma már teljes egészében zöld övezet és a kikapcsolódást szolgálja. A park felső részén áll Szatmári György pécsi püspök 16. század elején épített reneszánsz nyaralókastélyának romja. Jelenleg e romok között működik a tettyei szabadtéri színpad.

A templom pedig a képen a Havihegyi kegykápolna, ami 300 éve hozzátartozik Pécs látképéhez. A kápolnát az 1690-1691. évi pestis járvány elmúltával, hálából Havas Boldogasszony tiszteletére emelték a hívek. A pécsi polgárok vállukon vitték fel az építőköveket az Ágoston térről a hegyre. Az építkezésre emlékezve a Havihegyi búcsújárás alkalmával a hívők egy-egy követ felvisznek és elhelyeznek a Fájdalmas Szűzanya szobrának talpazata köré.

Ezen túl megnéztük még a Munkácsy kiállítást, ami nagyon tetszett mindkettőnknek. Munkácsy Krisztus-trilógiája (a Golgota, az Ecce Homo, és a Krisztus Pilátus előtt) volt kiállítva. Mostmár csak Debrecenben nézhetitek meg, mi talán az utolsó napon voltunk. A kiállítást persze Donát nem látta. Arra gondoltunk, hogy még nem annyira köti le a képzőművészet ezen formája. Mihelyst a Kisvakond lesz kiállítva, azonnal ott lesz velünk Ő is.

Féléves

Donát október 30-án fél éves lett.

Engedtessék meg nekem most egy, a szokásosnál szentimentálisabb írás. Az elmúlt félév természetesen teljesen megváltoztatta az életünket, de ami még fontosabb, teljesen megváltoztatott minket.

Sokmindent tanulunk ettől a Kisembertől. Türelmet, szeretetet, elfogadást. Megtanuljuk, hogy mi az, ami fontos és mi az, amivel nem kell törődni. Megtanuljuk, mit jelent feltétel nélkül szeretni. Megtanulunk mosolyogni akkor is, amikor óránként kelünk fel éjszaka, vagy ha egyfolytában nyűgösködik. Megtanulunk örülni egy hasra fordulásnak, egy új mozdulatnak. Megtanuljuk, mi az a féltés.

Megtanuljuk mit jelent családnak lenni.

A féléves születésnapját csillagszórónézéssel ünnepeltük, ami nagyon tetszett neki. Ő pedig nagyon tetszett nekünk.

Nagyon örülünk neki, hogy Ő megszületett és a mi kisfiunk lett.