Minur anyázik

Minur gyakorlatilag az ébren töltött ideje jelentős részében ismételgeti azt a szót, hogy "anya". Ez az első száz ismétlésig meglehetősen cuki, aztán elkezd azért egy kicsit idegesítő lenni. Főleg azért, mert nem hajlandó kiengedni a perifériájából. Mindenhova, és ezt értsük úgy hogy MINDENHOVA együtt megyünk. Főzni például úgy tudok, hogy a lábamba kapaszkodva, kétségbeesett arcot vágva nyavalyog. Ilyenkor lépni is így lehet vele. Ha sikerül kiszöknöm a szobából és mondjuk Feri játszik vele egy ideig nagyon kell ügyelnem, hogy ne szólaljak meg, és ne menjek arra, különben felugrik, anyázni kezd és jön utánam.

Remélem ez csak valami szeparációs szorongás, mert nagyon fog utálni a felesége, ha még 40 éves korában is velem jár pisilni.

Alábbiakban pedig szemléltetném, hogy mi történik, ha például felállok a játszószőnyegről...

Kisvonat, Normafa, Ősz

Egy szép őszi napon kirándulni voltunk. Kisvonattal mentünk a Normafára. A Normafán sok érdekes nem történt, Donát harcolt néhány gyanútlan fával, Minur rohangált, és ő is harcolt természetesen, valamint megettek fél kiló csokit. Csodáltuk egy kicsit az őszt és már indultunk is vissza. A kisvonatozás igazából a Minurnak volt nagy élmény, aki teljes eksztázisban hajtogatta még vagy két napig, hogy "ifufúúú".

(a pillanat, amikor elindult a vonat)

Donát a kalandpályán

Itt nálunk a Vadasparkban tavaly épült egy kalandpálya. Egész végig az építés során és utána még nagyon, nagyon sokáig Donát csak azt mantrázta, hogy ő aztán erre végképp soha nem fog felmászni. Egyik délután fent voltunk a vadasban, megnéztük az állatokat, kifelé jövet pedig Donát ment volna kalandpályázni. Sajnos épp bezárt, de megbeszéltük a segítő emberekkel, hogy mivel Donát már kb 110 centi, felmehet a pályára. Majd persze, ha nyitva lesz.

Nem sokkal később sort is kerítettek Ferivel erre a csodás kalandra.

Mikor hazajött akkor ennyit mondott:

"Jó volt ez anya, de csak a B pályán mehettem. Az meg bébikönnyű."

Boboztunk

Illetve mondhatjuk úgy is, hogy a fiúk boboztak, mert szerintem bobozni nem annyira szuper. Viszont Donát szerint irtóra. Nagyon vagány volt, a harmadik körben már ő fékezett (illetve nem fékezett) a gyorsabb pályán. Amikor pedig véletlenül egyszer velem kellett lejönnie, akkor fel volt háborodva, hogy szerinte én túl lassan jöttem. Szerintem mondjuk nem, de a többség - főleg azok, akik utolértek - Donáttal értett egyet. Szerencsére velem többet nem szeretne bobozni, úgyhogy meghagyjuk ezt a jövőben fiús programnak.

Minur sem bobozott, ő egy kisebb csúszdán száguldozott lefelé az ott töltött idő jelentős részében.

Büszkeség

Egy pár héttel ezelőtt megállított az egyik anyuka az oviban, aki a kisebbik gyerekét szoktatta éppen be, hogy ő most fél napokat bent van, és egész közelről látja a gyerekeket. És hát hogy Donát mennyire szuper gyerek, szót fogad, gyönyörűen játszik a többiekkel, értelmes, okos.

Ma megállított egy másik anyuka, hogy hát még sosem beszélgettünk, de nézik otthon az oviban készült videókat, meg látja Donátot nap mint nap, és látszik rajta, hogy nagyon szépen van nevelve, nagyon komoly, okos, nagyfiú.  Érdekes módon Ő már azt is megnézte, hogy milyen fakultációkra jár Donát. Mutatta az anyukájának is a videón Donátot és az anyukája is nagyon elismerően nyilatkozott.

Az óvodavezető tegnap a szülőin azt mondta, hogy szerinte és az óvónők szerint is Donát nagyon kiegyensúlyozott gyerek, minden szempontból a helyén van. Az óvó néni pedig minden nap megdicséri valamiért. Soha, de soha még egyetlen panasz nem volt rá. Önálló, rendes, fegyelmezett, jókedvű, okos kisfiú.

Nagyon, de nagyon büszke vagyok a nagyfiamra!

Olvasnak

Könyvmoly gyerekek :-) Nagyon, nagyon sokat könyveznek. Donát már egész komoly történeteket hallgat végig, és most már főleg este igényli a felolvasást. Akkor viszont kifulladásig. Minden este további fejezetekért és történetekért megy a harc. Szereti a Két kis dinót, meg Torzonborz a rablót, meg Titit, aki a toronyház tetején lakik. Persze még meséket is olvasunk, szinte minden érdekli. Minur is sokat nézegeti a képeskönyveket. A böngészőket imádja. A Maci leveleit, meg a Nyuszi álmost meg már lehet mesélni neki, azokat a könyveket végig is hallgatja. És együtt is nagyon szeretik nézegetni a képeket. Például reggeli ébredésnél.

Katica tanya

Egy szép nyári napon sok családhoz hasonlóan mi is elmentünk a Katica tanyára. Ez pont akkor volt, amikor a kisfiúkkal Pécsen nyaraltam, így Nagy Pocóssal és Ilonka mamával mentünk. A Katica tanya nagyon jó buli. Mindenféle érdekes dolog van, amivel a gyerekek akár egész nap elszórakoztatják magukat és felnőtt kísérőiket. Nálunk a legnagyobb népszerűségnek egyértelműen a lovagvár örvendett, valamint a trambulin és a hordófutam. Rengeteg kép készült, és nagyon sokáig tartott a kiválogatása. Szóval, erre a szép októberi napra néhány augusztusi képpel idézzük vissza a nyarat.