2014. december 15., hétfő

Donát, ha játszik

Donát még mindig nagyon szeret játszani. Minden más a játékon kívül teljesen felesleges időtöltés. Ebbe a körbe jelenleg az ovibamenés is beletartozik. Mostanában komoly háborúk dúlnak a nappaliban. Gonosz és jó katonák, vagy sárkányok és dinók esetleg mindenki küzd valamiért, valakivel. Ehhez a méretes sárkányfarmot, a dinógyűjteményt illetve a playmobil katonákat használjuk jelenleg. De mint fél éve minden nap meghallgatom, Donát leghőbb kívánsága, hogy karácsonyra egy lovagvárat hozzanak neki az angyalkák és a Jézus (szigorúan, sosem becézi Jézuskának, fogalmam sincs, miért).

Szeret még mindig autózni. Versenyeket rendezünk, esetleg a katonák is jöhetnek nézőnek, vagy az autók is küzdhetnek a katonákkal.

Duplozni szerencsére egyre többször szokott. Meglepetést fogok okozni, várat épít, vagy parkolóházat. Ha esetleg hajlandó sima házat építeni, abba tutira dinók fognak költözni. A kertjét pedig ellepik majd a sárkányok.

Amit mérsékelten szeret a kreatív időtöltés anyukája legnagyobb bánatára. Elfesteget, és még gyurmázunk is, de itt be is fejeződött a kreatív énünk kibontakoztatása. Nem színez, nem ragaszt, nem csinálunk vicces kéz és lábnyomatos képeket, semmit. Tudniillik ez nem elég harcos.

Amit viszont egyáltalán nem hajlandó csinálni, az a kirakózás. Valami miatt zsigeri utálat van benne mindenféle kirakó felé, ezért amikor nagy nehezen megpróbálom rávenni, hogy játszunk, akkor összeveszünk, mert én nem hiszem el, hogy nem tudja 5 évesen kirakni a 12 darabos kirakót, ő meg hülyeségeket kérdez. Legutóbb odáig fajult a dolog, hogy Donát kitiltott minden kirakót a lakásból.

Összességében szerintem nagyon szórakoztató és rendkívül kreatív gyerek.

(itt éppen a lego emberek indulnak háborúba a playmobil katonákkal, és eközben zajlik egy autóverseny is)

Minur és Dömbiiiiii

Donát már nagyon hamar kiválasztotta magának Pajtimedvét alvós cimbinek. Még asszem fél éves sem volt. Azóta is Pajti nyakát szorongatja alvás közben, ennélfogva kicsit félő, hogy egy adott pillanatban leesik majd a mackó feje, mert annyira el van már vékonyodva az anyag.

Minur pedig nem választott. Mostanra azonban teljesen beszippantotta Bogyó és Babóca világa mindannyiunk legnagyobb örömére. És egy játékboltban megtaláltam Gömbit, a kis virágbogarat. Teljesen gyanútlanul mutattam meg a Minurnak, aki megörült neki, megszeretgette, de vissza is adta, én pedig visszatettem a polcra, és kimentem a boltból. Volt még kb fél órányi dolgom, amit a Minur azzal töltött el, hogy mindenféle hangsúlyban - pl szemrehányón, lemondón, felháborodottan - ordítozta a babakocsiból, hogy DÖMBIIII.

Fél óra tökéletesen kivitelezett lelki terror után megadtam magam, visszamentem a boltba és megvettem Gömbit.

Gömbi és Minur azóta elválaszthatatlan jóbarátok lettek.


Őszi móka a kertben

Igen, igen tudom. Már nincs ősz. De készült egy nagyon helyes sorozat a srácokról még amikor az volt. És ezt muszáj itt szerepeltetnem, mert szinte minden kerti mókát sorra vesz, amikkel időt töltünk.

Úgy is mint például csúszdázás visítva




Hintázás



Foci



Világgá menés húzós kocsival 

Építkezés átszellemülten


Igazi melóskodás - avagy hogyan támasszuk fűnyírás helyett inkább a kerítést


Fára mászás és sárkánycsapda-állítás 


Szoktunk még továbbá nindzsaharcot vívni láthatatlan de annál gonoszabb ellenségekkel, fogócskázni, diót szedni, dzsungelharcost játszani az orgonabokrokban, sárkányokkal küzdeni, királylányokat kiszabadítani.

Igazán izgalmas kertünk van.