Sütisüti

Ma Donát sütit sütött. Ezt már igaziból. Szóval nem kellett mosogatólével és egyéb vackokkal trutymákolni, hanem TÉNYLEG segíthetett Jajának (vagyis nekem). Annyira fegyelmezetten csinálta, hogy rettenet büszke voltam rá (már megint :-)). Ahhoz nyúlt, amihez kellett, úgy ahogy kellett, és nagyon élvezte, hogy ő öntögeti a süti hozzávalóit a tálba, és utána még meg is kavarja.

Vacsora után pedig boldogan ette, mi meg boldogan néztük. Illetve én fotóztam, Feri videóra vette. Komolyan, mint a japán kirándulók valami nevezetesség előtt ...

Bogyó és Babóca

Az abszolútabszolút legnagyobb kedvenc most Bogyó és Babóca. Én néha úgy zárom a napot, hogy ha még egyszer meghallom ezt a zenét, vagy el kell mesélnem hogy kergette Bogyót és Babócát a barlangi pók, valószínű eret vágok magamon. De mit lehet tenni, Donát imádja. Nagyjából két részen át (amiből az egyik feltétlenül a barlangi pókos legyen) totálisan leköti a figyelmét. Nem hallja, ha beszélünk hozzá, és kivételesen azt sem veszi észre, ha kimegyünk a szobából. Ezen felül a mesekönyveket is örömmel lapozgatjuk (természetesen a barlangi pókról nem feledkezhetünk meg egy pillanatra sem), és aludni is úgy megyünk, hogy anyuka nyugodt, türelmes hangon elmeséli, hogy Bogyó és Babóca is alszik már az ágyában.

Kedvenc szereplője jelenleg Vendel, a szarvasbogár (Donát szerint Bendej), és hát a pók (nem tudom említettem-e...)

A következő fotósorozat témája pedig uzsonnázós Bogyó és Babóca nézés üveges tekintettel.

Betemetett a nagy hó ...

Itt nálunk még mindig nagyon nagy hó van, de igazán nem is erről akarok most írni, hanem természetesen Donátról. Eleinte nagyon tetszett neki a nagy hó. Rá nem jellemző módon folyton ki akart menni, és nagyon jól érezte magát. Leginkább azt a mókát szereti, amikor a Tobinak dobáljuk a hógolyókat. A szánkóra viszont nulla másodpercet volt hajlandó önszántából felülni. Próbáltuk elmondani neki, hogy ő valójában szeret szánkózni, mert már kipróbálta tavaly és tetszett neki. Összevonta a szemöldökét, és csak annyit válaszolt meglehetősen határozott hangon: "nem".

Néhány kép egy fantasztikus sétáról alább. A sétában csak annyi volt a szülők (elsősorban Apaapa) számára nehezítő körülmény, hogy Donát elég hamar elfáradt, mert kizárólag a neki combközépig érő szűz hóba volt hajlandó gyalogolni. Szánkóra nem ült, így cipelni kellett. Teljesen beöltöztetve, csúszós úton, dombról le és fel.