Hófoci

Nem is értem, hogy miért vagyunk meglepődve... Leesett rengeteg hó, el sem olvadt. Itt lenne a lehetőség szánkózni, hóembert építeni, és hógolyózni. Ehelyett Donát hófocizik.

Apa névnapja

Apa nem viccelt, így a névnapját, és a születésnapját is egy hónapra sűrítette. Természetesen decemberre, amikor amúgy karácsony is van. Donát saját, kreatív ajándékkal köszöntötte Apát névnapja alkalmából, egy pólót festett.

Először én azt gondoltam, hogy majd a kéznyomatát tesszük a pólóra, de Donát kért egy ecsetet és a festékeket, és alkotni kezdett.

Amikor végzett közölte: "végül egy vaddisznót festettem rá".

Úgyhogy Feri nagyon szerencsés, mert van egy vaddisznós pólója.

Decemberi ünnepségsorozat

Eltelt a december, itt az újév, hurrá. Még a Mikulásos képekkel is adós vagyok, így úgy döntöttem, hogy egy maratoni beszámolóban foglalom össze az elmúlt hónapot.

A Mikulásos cécót nagyon élvezte. A Kisvakond (azóta Zsebekkel néven vesz részt a mindennapi életben) nagy kedvenc lett, csakúgy, ahogy Tádé, a kis nyámnyila, aki azóta is minden nap megijed mindenféle egyéb plüssállattól. Szerencsénkre pont összefutottunk egy Mikulással, aki mellé oda lehetett ülni. Donát pont a kisvakondod szorongatta, és vígan újságolta a Télapónak, hogy "nézd, ezt hoztad nekem." A pár nap alapvetően a csokoládéfogyasztásról szólt...

 

 

 

Az ajándékok közül a másik nagy kedvenc az orvosi táska volt, ami azóta is megunhatatlannak bizonyul.

Általában mi vagyunk betegek, vagy ő, vagy az összes plüssállat, vagy mindenki egyszerre. A fityulát pedig mindig, minden orvosnak viselnie kell, mert enélkül nem lehet gyógyítani. Ferinek kifejezetten jól áll, kár, hogy nem készült róla eddig lesifotó ... Ilyen, amikor kórházat nyitunk, mert mindenkinek nagyon fáj a lába.

A december karácsonyig tartó része viszonylag eseménytelenül telt. Persze beszélgettünk sokat a karácsonyról, meg majd milyen jó lesz, amikor hozzák az Angyalkák az ajándékot, de úgy vettem észre, hogy nem veti szét az izgalom.

23-án éjjel az angyalok feldíszítették a fát. Hajnalban Donát felkelt kakaót inni, és ilyenkor nekiindul keresni engem a lakás különbötő pontjain. Úgyhogy én már csak arra ébredtem, hogy Donát szalad, és kiabál "Jaja, megjött a karácsony, itt egy karácsonyfa, gyere nézd". És futkosás fel-alá. Szerencsére meg tudtam győzni, hogy az angyalok még egyáltalán nem végeztek a fa díszítésével, és spurizzon gyorsan vissza az ágyába aludni. Megerősítésképpen még az ajtót is becsuktam.

Reggel aztán volt nagy öröm megint, és csodálkozás, és fanézegetés.

Öltözés után az itthoni angyalkák hozták az ajándékot, ami egy kiskonyha volt. Oltári öröm, "Apa, én egy kiskonyhát akartam, és egy kiskonyhát is kaptam." Sokat-sokat játszottunk, sütöttünk, főztünk, ettünk, ittunk.

Gyöngyi mama és Feri papa várt minket ebédre, és ottani ajándékbontogatásra. Donát egyáltalán nem volt hajlandó ebédelni, sokkal jobban szeretett volna játszani. Ebből persze támadt egy kis nyühögés, de végül mindenki jóllakott és kezdődhetett a bontogatás. Donát a hatodik másnak szóló ajándék után unta meg, és döntött úgy, hogy az események felgyorsítása érdekében inkább ő kibont gyorsan mindent. Ebből is adódott egy kis hiszti, amin azért sikerült túlverekedni magunkat. Örült nagyon minden ajándéknak, a kisházat gyorsan össze is raktuk, és beköltöztünk.

Aztán 25-én nagyon belázasodott, így Pécsre nem tudtunk menni. Két nap fekvés és gyógyszerezés után végül 27-én látogattuk meg Ijonka mamát és a Nagy Pocóst. Itt is volt bontogatás, de azt már nem várta meg, hogy a felnőttek is adjnak egymásnak ajándékot, inkább előszedte az ottani autóit és nekiállt játszani. Ezt gondolom abba sem hagyta 31-ig, amikor is hazahoztuk.

A szilveszter csendesen telt, már 9kor alvás volt. Iduska jött hozzánk vendégségbe, őt vontuk be az év utolsó napján a játékba. Volt kis trombitafújás, meg lakásdíszítés. Ma pedig este felvette a tegnapi bulira vásárolt süveget, közölte, hogy "ünneplőbe öltöztem, boldog új évet", és lefeküdt mesét nézni.

Ennél jobban mi sem mondhatnánk.

 

BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!