Zsombicimbi

Pécsről hazafelé "beugrottunk" Kaposvárra kicsit Zsombival és Andival cimborázni. Ez két szempontból is fontos esemény. Egyrészt megismerhettük Őket személyesen is. Másrészt mivel kettesben utaztunk Pécsre, közös életünk során először, megengedhettük magunknak azt a luxust, hogy akár kirándulgassunk is.

Zsombi nagy örömmel fogadott minket és megmutatta a hatalmas labdagyűjteményét és az összes játékát.
Jót sétáltunk, beszélgettünk, játszottunk, barátkoztunk.

Zsombi, köszi mindent Cimbora. Jövünk máskor is!

(Mutatom, Ő itt Zsombi :-))



Pofikák

Újabb hangszer

Anyukám és az ő csodálatos ötletei. Csak úgy zengett az egész ház, amikor dobbá avanzsálódott Apukám karácsonyi süteményes doboza. A fantasztikus az volt, amikor Donát itthon az asztalt verte ugyanekkora elánnal...

Fagyistölcsér

Ebben a bejegyzésben kicsit átadom a szót Donátnak, és engedem, hogy ő elmesélje, miként ismerkedett meg a fagyistölcsérrel.

Hm. Itt vagyok a Tántinál. Ez eddig világos. De mi ez a kezemben? És a Tánti miért mondogatja másodpercenként, hogy "Úristen, megfullad?" Megnézem közelebbről a helyzetet.

Belekiabálok, hátha történik valami.

Nem történt semmi, de legalább a Tánti abbahagyta. Ez mintha ehető lenne. A Papának is ilyen van a kezében, de azon vannak valami nagy fehér gombócok. Ezen nincsenek nagy fehér gombócok. Megnézem, hogy mi van benne, hátha eldugták az aljára azokat a gombócokat.

Nem. Ott sincsenek. Nem értem én ezt az egészet.

Biztos, ami biztos beleharapok néhányszor.

Nem is rossz. De mik azok a gombócok? És nekem miért nem adtak?  És különben is, hol van a Papa?



Március 15. - Huszárok, felvonulás, tavasz

15-én elmentünk a belvárosba, mert a helyi lap, amit ugye kiolvastunk azt írta, hogy huszáros felvonulás lesz a belvárosban. Ez mindösszesen ezt az 5 huszárféleséget jelentette. Nélkülük is jót sétáltunk :-)

Csákó

Pécsi tartózkodásunkat ismét egy nagy adag napilap elolvasásával, ezáltal a helyi és az országos hírek tanulmányozásával kezdtük.

Biztos, ami biztos Apukám hajtogatott egy csákót is, amiben még nagyobb élvezet volt az olvasás. És szerintem elkészült Donát életének egyik leghuncutabb képe is.

Apukám az életethez elengedhetetlenül szükséges információkkal gazdagította Donát amúgy is széles látókörét és ismereteit . (Hol vannak a cicisnénik, Manika?) ...

Napi cuki

Sírás

Azt kell, hogy mondjam, hogy szerencsés vagyok, mert Donát nagyon ritkán sír. Viszont ha rákezd, akkor itt kő kövön nem marad. A gyerekorvos saját bevallása szerint nem hallott még ilyen sírást. Üveghangon tud ordítani. Nem is ordításnak nevezném, hanem inkább sikításnak. Amikor mondtam a gyerekorvosnak, hogy kicsit tartok attól, hogy nem tudok felkelni a sírására konkrétan kinevetett...

Biztos a sírás a gyerekorvosi rendelőben, ha éhes, ha fel kell öltözködni, ha idegen próbál meg hozzáérni, ha ki akarom venni a bébikompból, és ha akkor viszem be az ablakból, ha látja a kutyát.

Napi cuki

Ketten vannak

Ketten vannak lököttek, ketten vannak viccesek, ketten vannak cukik, ketten vannak bolondok, ketten vannak imádnivalók.

És Donát egyedül ennyire nyálas szegénykém...

Nagyfiús

Donát fürdőköntöst kapott. Mivel reggelente elég hideg van nálunk, (én legalábbis mindig nagyon fázom, ezért gondolom Donát is), így melegbe burkolom. Szupercukin néz ki benne.

Hengerben