Erről már jó régen akartam írni egy pár sort. Donát nagyon szépen beszél már jó régóta. Feltűnt viszont, hogy olyan udvariasan kommunikál, hogy néha leesik az állam. Mindent megköszön. Megköszöni, ha kap bármit, ha odaadom neki az ebédet, ha áthozom a takaróját. Ha megkérdezzük tőle, hogy kér-e még ebédet, akkor általában így válaszol: "Köszönöm, nem kérek, már jól laktam."
Eltört az egyik kedvenc gyurmás játéka, amit Katiéktól kapott. Tegnap láttam és vettem is olyat. Hazahoztam, odaadom neki. Mondtam, hogy ez ahelyett van, ami eltört. Méregeti, majd közli, "köszönöm, nem kérem". Kiderült, hogy csak azért, mert túl nagy dobozban volt, és azt hitte, hogy nem ugyanaz, hanem valami sokkal nagyobb.
Nagyon büszke vagyok rá, borzasztóan cuki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése