Minur és Dömbiiiiii

Donát már nagyon hamar kiválasztotta magának Pajtimedvét alvós cimbinek. Még asszem fél éves sem volt. Azóta is Pajti nyakát szorongatja alvás közben, ennélfogva kicsit félő, hogy egy adott pillanatban leesik majd a mackó feje, mert annyira el van már vékonyodva az anyag.

Minur pedig nem választott. Mostanra azonban teljesen beszippantotta Bogyó és Babóca világa mindannyiunk legnagyobb örömére. És egy játékboltban megtaláltam Gömbit, a kis virágbogarat. Teljesen gyanútlanul mutattam meg a Minurnak, aki megörült neki, megszeretgette, de vissza is adta, én pedig visszatettem a polcra, és kimentem a boltból. Volt még kb fél órányi dolgom, amit a Minur azzal töltött el, hogy mindenféle hangsúlyban - pl szemrehányón, lemondón, felháborodottan - ordítozta a babakocsiból, hogy DÖMBIIII.

Fél óra tökéletesen kivitelezett lelki terror után megadtam magam, visszamentem a boltba és megvettem Gömbit.

Gömbi és Minur azóta elválaszthatatlan jóbarátok lettek.