Hasalós

Lénárd 2,5 hónapos. Valamilyen fura módon neki bejön ez a hasalás dolog, úgyhogy egy csomót nézelődik már hasonfekve. Iszonyú cukin vihorászik a fejvédőn lévő állatoknak, dumál velük és úgyamúgy is, köszöni, jól érzi így magát.

Mondjuk ezen a mozgásfejlődés dolgon már megpróbálok nem idegeskedni, de azért természetesen nem hazudtolom meg önmagam és árgus szemekkel figyelem minden mozdulatát. Ezzel sikerült a gyerekorvost is kiakasztanom, mert miután tisztáztuk, hogy miért nem lehet Lénárdnak aortaszűkülete és a kis pötty a pocakján nem jelent kóros elváltozást rátértem a "vajon megfelelően emeli-e a fejét a gyerek" kérdéskörre. Szerencsére a gyerekorvosnak fizetünk, ezért kénytelen végighallgatni minden hónapban a különböző újabb betegségeket, fejlődési rendellenességeket és egyebet, amiket kigondolok. Becsületére legyen mondva, meg is teszi. Külön díjazom, hogy profi leszerelési stratégiát választott. Az aortaszűkületről például 10 perces anatómiai előadást tartott angolul, törökül, latinul és magyarul. Egy büdös szót sem értettem.