24-én reggel feldíszített fa várta a fiúkat. Onnantól datálódik a "hogyan ne rántsa magára a fát a Minur" projekt, ami gyakorlatilag abból állt, hogy a Minurikát elhúztuk a fától. Ezt gyakoroltuk aztán a napok jelentős hányadában. Az ajándékoknak mindenki nagyon örült, Donátot gyakorlatilag padlóra szegeztük a Thomas pályával. De szerencsére a Minur is boldog volt a saját dolgaival. (alapvetően az ő teljes boldogságához elég lett volna, ha megengedjük, hogy eldöntse a fát).
Az ajándékbontogatás idén teljes extázisban történt. Szerencsére becsomagoltam Donát ajándékait, mert imádta kicsomagolni őket. Minur eközben békésen tanulmányozta a saját állatait.
A bontogatás után pedig nekifogtunk a vég nélküli játéknak. Például vonatpályáztunk:
Tanuló asztalkáztunk:
Illetve kardoztunk, sisakban.
A buli délután Gyöngyi mamáéknál folytatódott. A következő órák szintén ajándékbontogatással, játékkal, illetve a "hogyan ne fejeljen Minur az üvegasztalba" projekt sikeres abszolválásával teltek. Hasznos időtöltésként megismertettük Atit néhány dinóval is, és lekaptuk Minur fotópóz vigyorát.
A program aztán Pécsen folytatódott. Donát megkapta élete első rollerét, amit azóta is nagy lelkesedéssel hajt, kis Minurkám pedig kipróbálta az etetőszéket. Nagyon tetszett neki.
Azóta már nincs meg a fánk, leszedtük a dekorációt, eltettük a Mikulásokat és a rénszarvasokat. De alig várjuk a decembert, hogy újra ünnepelhessünk, mert mi bizony nagyon szeretjük a karácsonyt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése