A 2013as Nagy Karácsonyi Ünnepségsorozat idén az óvodában kezdődött. Meghatott és lelkes szülőként részt vehettünk az első karácsonyi ünnepélyen. Totális kiborulás szélén voltunk mindketten, amikor majdnem nem értünk oda, mert elromlott a kocsi, amivel indultunk. Aztán végigizgultuk, hogy észrevegyen minket és hogy tudjak néhány fotót készíteni és közben meg majdnem sírtam, hogy ott az én nagy óvodás gyerekem, aki bátran fogja a csillagszórót.
Az ünnepség műsorral kezdődött, ami szuperaranyos volt. A gyerekek fantasztikusak voltak. Úgy láttam, Donát nulla darab verset mondott a többiekkel, de mentségére legyen mondva, hogy szinte az egész decembert betegeskedéssel töltötte a szoknyám mellett.
A műsor utáni vendégvárásra nagyon nehezen tudtuk ottmarasztalni, jött volna inkább haza. De végül a diós süti meggyőzte. A garázsban pedig kézműves kiállítás volt a gyerekek alkotásaiból, azt is nagy örömmel nézegettük végig. Eközben Donát az elfogyasztott kilónyi diós süteménytől gyakorlatilag cukorsokkot kapva rohangált a barátjával Botival a kiállítás azon területén, ahol épp nem volt semmi kiállítva.
Örülök, hogy együtt ünnepelhettünk az oviban a gyerekekkel, hogy láthattam Donátot szerepelni. Alig várjuk a következőt!
Donát nem azért nem mondott verset a többiekkel mert nem tudta!!!! Nem akart és kész. Itthon is suttogva mondja a verseket, alig értem.
VálaszTörlés