Szuper ez a tesó dolog, tényleg. Nagyon aranyosak a kisfiúk. Csak éppen nem férnek el egymás mellett. Mondjuk nagyjából egy szobában sem. Donát ki van borulva a Minur miatt, mert a Minur huncut, és folyamatosan azt akarja, amit a Donát csinál. És hát, még a szem-kéz koordináció nem az igazi, ráadásul tetszik neki, hogy eldobál dolgokat, szóval nem játszótárs egyelőre. Főleg azért nem, mert pont mindig nem azt akarja csinálni, amit Donát mond neki. Mindent a szájába vesz és megrág, Donát ettől hülyét kap és mindig fennhangon közli a kicsivel, hogy "ne vedd a szádba a dolgaimat, és ezzel majd csak akkor játszál, amikor nem csorog a nyálad!" Donát amúgy is folyamatosan piszkálja, mindent kivesz a kezéből. Egyik nap pedig, miután hazajöttünk a Minurival a boltból, szomorúan konstatálta, hogy a Minurt nem felejtettem ott véletlenül.
Egy kezem meg tudom szerintem számolni, hogy Donát mennyi puszit adott eddig a Minurinak. Az egyiket pont sikerült elkapni. Így:
Nagyon ritka az, hogy kedvesen beszélget vele. Például így:
Ha mégis előfordul, akkor azt nem sokkal követni fogja egy olyan atrocitás, ami tutira nem fog tetszeni a Minurnak. Például ez:
De persze szereti is, amit mi eddig csak gondolunk, mert nem nagyon akarja kifejezésre juttatni. Minur biztosan szereti a Nagytesót, mert folyamatosan a nyomában van és folyamatosan akar tőle valamit. Remélem most kitombolják magukat és fél éven belül álomjó tesókként játszanak el békésen egymással. Így legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése