Én nem tudom, honnan tört ki nálunk a dino mánia, de tény, hogy dinolázban égünk. Elsősorban persze Donát, de a lelkesedése mindannyiunkat magával ragad. Dinokról olvasunk, dinos mesét nézünk és nagyjából kizárólag dinos ruhát hajlandó felvenni magára. Nem beszélve arról, hogy dinokkal játszunk, és az oviban is a legnagyobb vonzóerő, hogy van egy nagy apatosaurus, ami mindig várja. Ismer már sokat névről, ami nagyon meglepő, főleg mert olyanokat tud, amit például a családban senki más. Igyekeztem nem meglepődni, amikor ma azt mondta a fürdőkádban, hogy "képzeld, van olyan dino, hogy kozmoceratopsz. Tudod, aminek olyan sok szarva van."Tényleg van ilyen, és tényleg sok a szarva.
Egyik hétvégén, hódolva a mániának elmentünk a Természettudományi Múzeumba, aminek a kertjében 10 életnagyságú dino van kiállítva. Hát csodálatosak voltak. Egy dolog bántotta Donátot, hogy kordonnal el vannak zárva, így nem lehetett hozzájuk közel menni barátkozni.
Minurika is jött. Őt egyelőre jobban lekötötte a cumi oldalának lelkes rágása. Nem vettünk rajta észre semmi különleges örömet, így gondolom az első szava nem az lesz, hogy velociraptor.
Ha pedig már a múzeumban jártunk, akkor jól meg is néztük a többi állatot is. Szoborállatok. Szépen meg volt csinálva a múzeum tényleg, de valahogy nekem mégis olyan fura volt a sok kitömött állat.
Donátnak mindenesetre tetszett, nagyon érdekelte minden, alig tudtuk elhozni, mindent megnézett, kérdezett. Minurka hangos sikítozásokkal fejezte ki abbéli szándékát, hogy inkább húzzunk haza csörgőzni, így felkötve rajtam dekkolt, én pedig a fejére támasztva a fényképezőgépet próbáltam fotózni. Nem annyira jól működött a dolog, de néhány képet azért sikerült készíteni Donátról és Feriről, ahogy érdeklődve szemlélődnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése