Alvás

Már Donát annyira nagyfiú, hogy úgy gondolja, hogy nem kell aludni délután. Ennélfogva többször lepihen napközben, illetve ebéd után felolvastat velem egy Annapetit (Születhetne külön bejegyzés, amiben részletezném, hogy Anya, Apa, Anna, Peti és Gergőke hova és milyen gyorsasággal húzzon el, de mivel ez egy gyerekről szóló blog, ezért ezt csak magamban mantrázom kb egy órán keresztül minden délután).

Szóval visszatérve a pihenésre, Donát ha elfárad, akkor közli, hogy "lepihenek, hozd a dolgaimat." A "dolgaim" jelenleg két takaró; egy párna; Pajtimedve; Dzsordzsika, a kismajom; Sünsoma, egy sünbáb, amit felhúz ilyenkor a kezére; három cumi. Ehhez a bandához csatlakoznak még hozzá ideiglenes tagok. Ma éppen egy egy méteres sárkány, és egy hatalmas mackós párna. Semmi sem maradhat ki, így én, mint egy jó fegyverhordozó napjában kilencvenszer viszem utána a teljes repertoárt a lakás különböző pontjaira. A pihenés helyszíne ugyanis teljesen kiszámíthatatlan. Ma éppen a nappali közepén ágyazott meg magának, a földön.