2014. június 23., hétfő

Nyaral a család

Az idei nyarat Horvátországban nyitottuk, a szokásos helyünkön, Dramaljban. Donát totálisan bezsongva várta már a nyaralást és igen lelkes résztvevője volt az ott töltött időnek. A Minur is hamar felvette a ritmust, így egészen fantasztikus 10 napot töltöttünk a tengerparton. Tettünk róla, hogy eseménydús legyen, nehogy véletlenül unatkozzunk, vagy valami, úgyhogy giga maratoni bejegyzés következik. A bejegyzés várható hosszára valamint a rettenetesen cuki gyerekeinkre tekintettel tökéletesen megértem, ha a szöveget átugorja mindenki, és csak a fotókra koncentrál. Én meg majd tapintatosan nem kezdek úgy mondatot, hogy "ugye olvastad, hogy ...".

Az utazásunk teljesen eseménytelen volt. Egyszer álltunk meg ebédelni Nagykanizsán odafelé, ami leginkább csúszdázásba torkollot Donát részéről, a Minur pedig minket kicselezve megpróbált inkább mégis megfürdeni a békalencsés tóba. Legközelebb amúgy mérni fogom, hogy Feri milyen gyorsasággal eszik meg egy ilyen szituációban egy bográcsgulyást, mert szerintem komoly rekordot állít fel. Ebéd után a Minuri elaludt, így csend és béke honolt mintegy 30 percig.

A szálloda fantasztikus volt, mint mindig. A srácok rögtön birtokba vették az apartmant és megkezdtük a nyaralás érdemi részét. A délutánt már a parton töltöttük, ahol aztán a következő pár napot is, gyakorlatilag folyamatosan. A fényképező ekkor még nem került elő, valami rejtélyes oknál fogva, így nincs megörökítve képi anyagban egy csomó minden. Például, hogy Donát végre életében először belemerészkedett a vízbe, és el is úszott a bólyákig. Egy kicsit árnyalja a képet, hogy mindezt bébiúszógumiban tette, amit valójában a Minurnak vittünk, de sebaj. Donát annyira belemelegedett az úszásba, hogy egyszer véletlenül a feje is elmerült a vízben. Akkor hangzott el a következő beszélgetés köztünk (miután én kénytelen voltam beúszni egyedül a bólyákig és hangosan röhögni a tengeri sünökkel):

- Donát milyen ügyes vagy, hogy beleestél a vízbe és nem is ijedtél meg.
- Nem beleestem, hanem beleUGROTTAM.
- Ó, hát akkor még ügyesebb vagy.
- BÚVÁR voltam, mi?

A tengerparton az úszás és a búvárkodás mellett nagyszerűen lehetett homokozni. Erről már képanyag is készült a nyaralás vége táján.

(Igen, a Minur fejen áll. Nem, mi sem tudjuk miért.)




A homokozás hozott néha olyan pillanatokat, amikor a fiúk teljes egyetértésben játszottak. Ez eltartott általában 20-25 másodpercig, aztán sajnos rosszra fordultak a dolgok, mert a Minur vagy rosszul ásott, vagy rossz követ vett el, vagy nemes egyszerűséggel beleült a gödörbe, amit a Donát ásott.

A fürdés tekintetében Donát volt a bátrabb, mert ugyan a Minur teljes vagánysággal gyalogolt be a vízbe, egészen addig, amíg a térdéig nem ért, és egy-egy kósza hullám a hasiját is elkapta. Na, akkor menekülőre fogta a dolgot.



















Jelentős időt töltöttünk még el kavicsdobálással, kikötőben sétálással és tengerparton kószálással, az alábbiak szerint.










Hogy a nyaralást még ennél is érdekesebbé tegyük három nagy kiránduláson voltunk, amelyekről részleteiben következő három bejegyzésben számolok majd be. Izgatottan várjátok a folytatást.

1 megjegyzés: